Szükség van-e természetgyógyászokra ?

A betegségek nagy része nem hirtelen, balesetszerűen keletkezik, hanem igenis van előzménye és a megbetegedettek nagy része ezt pontosan tudja pl.

"Akkor kezdődött mikor a fiam elköltözött otthonról, azóta üresség van bennem," vagy "Mióta áthelyeztek a munkahelyemen, megváltozott a hangulatom".

Ezek a tartósan fennálló negatív állapotok és még sok ilyen van pl. a gyász, munkanélküliség, a rossz párkapcsolat, gyerekeknél a tanulási nehézség, hosszútávon megbetegítik a testet. Lásd itt Sokszor megesik,hogy az ember ezt megérzi, ilyenkor fogja magát, elmegy az orvoshoz, kivizsgálják és az eredmények alapján mindent rendben találnak.

A páciens hazamegy,megnyugszik, „ott és úgy” folytatja az életét, mint korábban,majd egy vagy két évre rá kiderül,hogy daganatos betegségben szenved.

Miért?

Mert a betegség nem a testben kezdődik,hanem a tudatban ,lélekben.

A tapasztalat azt mutatja, ha 3-6 hónapnál tovább fennáll egy állapot, amivel nem tud mit kezdeni az ember, nem sikerül megoldást találni rá, ott szükség van valakire aki, ha nem is a helyünkön, legalább mellettünk áll és ez a pozíció lehetővé teszi, hogy más szemszögből lássa és láttassa meg a problémát.

A segítséget nem úgy értem, hogy az ember elmegy valakihez, aki megmondja mit és hogyan csináljon- amúgy is azt hiszem, manapság túlkínálat van jó tanácsokból ill. abból a hozzáállásból,” mi majd megoldjuk Ön helyett”.- hanem, választási lehetőségeket mutat és segít rátalálni arra az erőre, amely ahhoz szükséges,hogy az ember maga találja meg a saját útját. A természetgyógyászat pont azért tér el a hagyományos orvoslástól, mert itt a gyógyulást vagy az állapot javulását nem kizárólag egy másik személytől ill. kémiai anyagoktól várja a kliens és nem kényszerül bele egy passzív betegszerepbe. Sőt a természetes módszereknél elengedhetetlen egyfajta aktivitás,én szívesen fogalmazok úgy, „én-erő”, ez azt jelenti, hogy az ember valóban motiválva van, hogy az állapotán javítson ill. a betegségéből meggyógyuljon. Hiszen először kell keresni egy természetes módszert, ami a kliens számára jónak tűnik pl. van aki nem szereti, hogyha hozzáérnek, majd meg kell találni a megfelelő terapeutát. Itt szeretnék hangsúlyozni egy dolgot, sokszor halljuk azt, hogy valaki azt mondja, azért nem megy természetgyógyászhoz, mert nem hisz benne,a módszerek nagy többségéhez nem szükséges a hit. Pontosabban szólva nem a módszerben való hitre van szükség, hanem egyfajta bizalomra, hogy a megfelelően kiválasztott természetgyógyász segítségével megtalálja az ember magában azt az belső erőt,amely a gyógyuláshoz, a változáshoz és változtatáshoz nélkülözhetetlen.

Ugyanis ami bizonyos az az, hogy a személyiség változása nélkül nincs valódi gyógyulás!

A hagyományos orvoslás erre az állapotra találta ki a tünetmentes szót, amely azt jeleni,hogy az okot nem sikerült megszüntetni a visszaesés ill. tünetváltás kockázata jelentős. A természetgyógyászati módszerek esetében a lélek egyensúlyi állapotának helyreállítását a test, mint végrehajtó követi.

Visszakanyarodva az eredeti kérdéshez miszerint

Szükség van-e természetgyógyászokra?

A válasz:

„A rész önmagában nem gyógyítható, ha nem nézzük az egészet, nem kísérelhetjük meg a test gyógyítását a lélek egészsége nélkül....Az orvosok legnagyobb vétke manapság, ha elkülönítik egymástól a test és a lélek kérdéseit”

Platón ( i.e.428-348)